Néhány nappal ezelőtt az indonéz kormány bejelentette, hogy 75 dollárról 3 dollárra csökkenti az e-kereskedelmi áruk importvám-mentességi küszöbét, hogy korlátozza az olcsó külföldi termékek vásárlását, ezáltal védve a hazai kisvállalkozásokat. Ez a szabályozás tegnap lépett hatályba, ami azt jelenti, hogy az e-kereskedelmi csatornákon keresztül külföldi termékeket vásárló indonéz fogyasztóknak 3 dollár felett áfát, importjövedelem-adót és vámot kell fizetniük.

A szabályozás szerint a poggyászok, cipők és textilek importvámkulcsa eltér a többi termékétől. Az indonéz kormány 15-20%-os importvámot határozott meg a poggyászokra, 25-30%-os importvámot a cipőkre és 15-25%-os importvámot a textilekre, ezek az adók 10% áfa és 7,5-10% jövedelemadó formájában kerülnek kivetésre. Az alapadót az importáláskor fizetendő adók teljes összege jelentősen megnő.

Az egyéb termékek importvámkulcsa 17,5%, amely 7,5% importvámból, 10% hozzáadottérték-adóból és 0% jövedelemadóból áll. Ezenkívül a könyvek és egyéb termékek mentesek az importvámok alól, az importált könyvek pedig mentesek a hozzáadottérték-adó és a jövedelemadó alól.

Mivel Indonézia fő földrajzi jellegzetessége a szigetcsoport, Délkelet-Ázsia logisztikai költségei itt a legmagasabbak, a GDP 26%-át teszik ki. Összehasonlításképpen, a szomszédos országokban, például Vietnamban, Malajziában és Szingapúrban a logisztika a GDP kevesebb mint 15%-át teszi ki, Kínában 15%-ot, a fejlett nyugat-európai országokban pedig akár 8%-ot is elérhetnek.

Az iparág egyes szereplői azonban rámutattak, hogy a politika nagy hatása ellenére az indonéz e-kereskedelmi piac még mindig hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik. „Az indonéz piacon nagy a kereslet az importált áruk iránt a népesség, az internetpenetráció, az egy főre jutó jövedelem szintje és a hazai áruk hiánya miatt. Ezért az importált áruk után fizetendő adók bizonyos mértékig befolyásolhatják a fogyasztók vásárlási kedvét. A határokon átnyúló vásárlás iránti kereslet azonban továbbra is meglehetősen erős lesz. Az indonéz piacon még mindig vannak lehetőségek.”

Jelenleg Indonézia e-kereskedelmi piacának mintegy 80%-át a C2C e-kereskedelmi platformok uralják. A főbb szereplők a Tokopedia, a Bukalapak, a Shopee, a Lazada, a BliBli és a JDID. A szereplők körülbelül 7-8 milliárd bruttó forgalmat produkáltak, a napi rendelési nagyság 2-3 millió, az egységár 10 dollár, a kereskedői rendelés pedig körülbelül 5 millió volt.

Közülük a kínai szereplők erejét nem szabad alábecsülni. A Lazada, egy délkelet-ázsiai, határokon átnyúló e-kereskedelmi platform, amelyet az Alibaba felvásárolt, Indonéziában két egymást követő évben több mint 200%-os növekedési ütemet produkált, a felhasználók száma pedig két egymást követő évben meghaladta a 150%-ot.

A Tencent által befektetett Shopee Indonéziát is legnagyobb piacának tekinti. A jelentések szerint a Shopee Indonesia teljes rendelési volumene 2019 harmadik negyedévében elérte a 63,7 millió rendelést, ami átlagosan napi 700 000 rendelési mennyiségnek felel meg. Az APP Annie legfrissebb mobiljelentése szerint a Shopee a kilencedik helyen áll az összes alkalmazásletöltés között Indonéziában, és az első helyen az összes vásárlási alkalmazás között.

Valójában, mivel Indonézia Délkelet-Ázsia legnagyobb piaca, az eladók számára mindig is az ország politikai instabilitása volt a legnagyobb aggodalomra okot adó tényező. Az elmúlt két évben az indonéz kormány többször is kiigazította vámpolitikáját. Indonézia már 2018 szeptemberében több mint 1100 fogyasztási cikk importvámját akár négyszeresére is megemelte, az akkori 2,5% -7,5%-ról maximum 10%-ra.

Egyrészt erős a piaci kereslet, másrészt folyamatosan szigorodnak a szabályozások. Az indonéz piacon a határokon átnyúló export e-kereskedelem fejlesztése a jövőben még mindig nagy kihívást jelent.